A tökéletlenség ereje I.
Hibát beismerni tudni kell!
Hajlamosak vagyunk azt gondolni, hogy csakis a legjobb és a legszebb dolog tetszik az embereknek. A kommunikációban azonban akár a tökéletlenséget is az előnyünkre fordíthatjuk, és épp a hibáink miatt válunk megbízhatóvá.Sokszor nagyobb szerep jut annak, hogy ki hogyan kezeli a hibáit, mint magának a hibának.
A hangsúly az önbizalmon van! Tegyünk egy egyszerű próbát: ha hibáztunk, akkor azt röviden ismerjük el. Nincs magyarázkodás, nem mentegetjük magunkat a körülmények taglalásával és főleg NEM VÁRUNK VISSZAJELZÉST! Inkább váltsunk egyből olyan témára, amiben magabiztosak vagyunk. A hallgatóság így nem a hibást, vagy a rossz szakembert fogja látni bennünk, hanem az EMBERT. Ráadásul a határozott embert, aki beismeri a hibát és magabiztosan továbblép. Mi emberek ösztönösen vonzódást érzünk az így viselkedők iránt.
Általános tapasztalat, hogy sokszor még jobb is lesz ilyenkor a megítélésünk, mint előtte volt. Nem beszélve a hitelességünkről, hiszen mindenkiben azt a képet alakítottuk ki, hogy elmondjuk a hibákat is.
A szimpátia eléréséhez a legjobb recept: őszinteség & magabiztosság. Külön-külön viszont nincs esélyünk! Őszintén kommunikálva, de bátortalan fellépéssel egy alávetett ember benyomását keltjük. Őszinteség nélkül, magabiztosan viszont senki nem fog megbízni bennünk.
Nagy a tét, hiszen ha a hibát rosszul kommunikáljuk, akkor azzal komoly kárt okozunk a hírnevünknek. Főleg akkor, ha mindezt megalázkodva, önbizalmunkat teljesen feladva mondjuk.
Egy kis tévedésért az egész énképünket nullázni mások szemében már sokkal komolyabb hibának számít!