Kihallgatások tanulságos módszerei

A napokban több cikket is olvastam abban a témában, hogy mi jellemzi a rendőrségen zajló kihallgatásokat. Az egészet egyszerű szakmai nyitottság és érdeklődés miatt kezdtem, de egyáltalán nem gondoltam volna, hogy ennyi párhuzamot találok majd a kihallgatásokat jellemző kommunikáció és aközött, amit én magam is értékes és tartalmas beszélgetésnek hívok.

Persze óriási különbségek is vannak, akár a beszélgetés célja, akár a két fél közötti viszony miatt. Míg a kihallgatások esetében egyoldalú kommunikációról van szó, addig egy ideális baráti beszélgetésben mindkét fél beszél, érdeklődik és reagál, és főleg egyenrangú egymással. Nem utolsó sorban ez a kihallgató félnek egy munka, és nem egy normál beszélgetés.

smiley.jpgTudjuk, hogy a kommunikáció egyik legnagyobb csapdája az, ha az egyik felet nem igazán érdekli a másik mondanivalója. Mégis érdeklődést színlel, és gesztusokkal, udvarias mondatokkal és kedves mimikával próbálja elfedni az érdektelenségét. Viszont ez úgy hívjuk, hogy udvariasság vagy durvább esetben úgy, hogy képmutatás. De semmiképpen sem úgy, hogy tartalmas és őszinte beszélgetés. 

Visszatérve a kihallgatásra, ott teljesen biztos, hogy nincs szó sem tettetett érdeklődésről, sem udvariaskodásról: a kérdező nagyon figyel a kihallgatottra, legyen szó tanúról vagy vádlottról, hiszen tőle kaphatja meg a szükséges információkat, amivel tovább tud lépni az ügyben.

Összefoglalom a legfontosabbakat, amiket a rendőrségi kihallgatáson zajló kommunikáció szabályairól tanultam. Érdekes lesz látni, hogy mennyire egyezik a tartalmas beszélgetések jellemzőivel - többről részletesebben is olvashatsz a blogban, külön cikkekben.

1. Nyitott kérdések - a megnyitásért és a konkrét információkért: A kérdezőnek a kihallgatás elején nyitott kérdéseket kell feltennie, hiszen ezekre adott válaszok alapján állítja össze az információkat. Vagyis azt kérdezi: MIT?, KI?, MIKOR?, HOGYAN? Részletesebben itt olvashatsz a nyitott kérdésekről.

2. Egyszerre EGY kérdés! A kihallgatás során alkalmazott hatékony kommunikáció fontos része, hogy ne soroljunk fel több kérdést, hanem egyszerre mindig csak egyet. Várjuk meg a választ erre, majd utána jöhet a következő kérdés és válasz.

3. 80-20 szabály: a kihallgató számára javasolt, hogy a beszélgetés során ő maga az idő 20%-ában beszéljen, míg a 80%-ot a kihallgatott fél meghallgatásával érdemes töltenie. Pareto elvnek is nevezik ezt az arányt, és ezen a néven gyakran találkozhatunk vele gyártási technológiák, projekt menedzsment és elemzések területein egyaránt.

hallgatni_arany.jpgA hallgatás fontosságára sokan rájöttek már. Az ókori Diogenész azt tanította, hogy azért van kétszer annyi fülünk mint szánk, hogy kétszer annyit hallgassunk, mint amennyit beszélünk. Illetve nem véletlen az sem, hogy máig használjuk a mondást, hogy hallgatni arany!

Az ókori verzióról itt olvashatsz részletesen.

4. Testbeszéd: külön figyelmet kell fordítani a kihallgatás során arra is, hogy ne csak szavakkal kérdezzünk, hanem a testbeszédünk is azt sugallja, hogy valóban érdekel bennünket a válasz. Vagyis a felsőtestnek a beszélő felé kell fordulnia, és érdemes kerülni a keresztezett végtagokat, különösen a kezek esetében, mert azok elzárkózásra utalnak, és nem keltik a beszélő mondanivalója felé irányuló nyitottságot.

5. Hanghordozás: a fentieken túl külön figyelmet szentelnek annak, hogy a kommunikáció során milyen legyen a kihallgatást vezető személy hanghordozása. A feszültség ugyanis feszültséget szül, így a kiabálás, ideges kommunikáció nem teremti meg azt a türelmes és nyitott helyzetet, amiben egy tanú például úgy érzi, hogy valóban figyelnek rá, és megéri elmondani mindent, amit látott.

6. Parafrázisok: a kihallgató fél azzal foglalja össze a kapott információt, hogy ő maga is elmondja azt, vagyis a saját szavaival megismétli a hallottakat. Ez egyrészt megnyugtatja a beszélőt, hogy figyeltek rá, másrészt lehetőséget ad arra is, hogy ellenőrizzék, vajon mindkét fél ugyanúgy értelmezte-e az elhangzottakat.

7. Aktív hallgatás: a módszer nagyon egyszerű, annyit jelent, hogy beszélünk, de nem mondunk semmi újat, csak megismételjük a beszélő szavait. Például ha valaki azt mondja, hogy "Ez nagyon nehéz helyzet volt", akkor az aktívan hallgató fél azt válaszolja "Igen, nagyon nehéz volt." Részletesen itt olvashatsz a technikáról.

Vagyis kérdezzünk, figyeljünk a másikra, akarjuk pontosan érteni, amit mond a másik, és biztosítsunk mindennek pozitív, odafigyelő légkört. Ez az alapvető recept a kihallgatásokhoz - és az igazán jó beszélgetésekhez is!

És hogy mi a tanulság? Ne féljünk tanulni a profiktól akkor sem, ha másik területen dolgoznak. De működő elemeket és módszertanokat mástól megtanulni nem ugyanaz, mint gondolkodás nélkül lemásolni azt. A tanultakat csak a megfelelő helyen alkalmazzuk, mert bár sok a hasonlóság, de soha nem szeretné senki, ha a beszélgetések kihallgatásokká válnának!

fb_profil_1.jpgEz a blog is azért jött létre, hogy a kommunikációs elemeket működés közben mutassa be az olvasóknak. Cél, hogy ezek felismerésével és/vagy alkalmazásával az élet könnyebb, az emberi kapcsolatok pedig érthetőbbek, egyenesebbek és sikeresebbek legyenek. Vagyis érezzük jobban magunkat, érjük el a céljainkat és legyen körülöttünk kicsivel szebb hely ez a világ! 

Ha szeretnél többet olvasni a meggyőző kommunikációs technikákról és az azok mögötti okokról, akkor olvasd el a blogot. Ha tetszettek a cikkek, akkor adj egy Like-ot és kövess a Facebook oldalon!