Óvakodjunk a sikeres emberek tanácsaitól?!
A túlélési torzítás
Életünk során számtalanszor áhítozunk sikerre, dédelgetünk álmokat, és álmodozunk arról, hogy ezek hamarosan valóra is válnak. Sok példát is látunk a környezetünkben: celebek a hírekben, sikeres vezetők, és még sikeresebb vállalkozók, start-up cégek, amik a semmiből nőnek ki és juttatták a csúcsra az elindítóikat. Gyakran ezekből lesznek a példaképeink, az ő sikereiket szeretnénk lemásolni mi magunk is, az ő útjukon szeretnénk járni.
Ezért elolvassuk a sikeres emberek történeteit, és megpróbálunk tanulni abból, amit ők véghezvittek. De vajon jó úton járunk mindehhez? Biztos ez a jó megoldás? Érdemes hallgatni a sikeres emberekre, és tényleg biztosíthatjuk ezzel azt, hogy az ő példáikon keresztül mi is sikeresek leszünk?
A válasz nem egyértelmű IGEN, de nem is határozott NEM. Tanulni persze mindig érdemes, de nem mindig egyértelmű, hogy pontosan mit is kell tanulmányoznunk a siker érdekében. Éppen erről szól a túlélési torzítás tanulságos története.
Wald Ábrahám a XX. század elején született, matematikusként a világháború alatt az amerikai légierőnek is dolgozott. A háború idején a katonai vezetők igyekeztek minél hatékonyabban felszerelni a bombázó repülőket, ezzel biztosítva az ideális nyersanyaggazdálkodást is, vagyis nem akartak annyi új repülőt gyártani, inkább a régiek megóvására koncentráltak. Ezért a cél az volt, hogy minél több bombázó repülő térjen vissza a bevetésről, és ehhez az kellett, hogy páncéllal megerősítsék a gépeket a gyenge pontokon. Viszont nem lehetett az egész gépet páncéllal borítani, hiszen az ebből következő súlynövekedés gátolta volna a repülőket a manőverezésben, illetve a gyártási költségeket is emelte volna. Tehát az optimális páncélzatot kellett megtalálni, és csak azokat a részeket megerősíteni, ahol a gép sérülékeny volt. Ez viszont egyáltalán nem volt egyszerű feladat!
A légierő mérnökei összegyűjtöttek minden gépet, amelyik megsérült, de visszatért a bevetésekről. Megvizsgálták az ellenséges légtérben szerzett sérüléseket, és azt tapasztalták, hogy a gép szárnyán és hátulján lényegesen több lyukat találtak, mint a törzsön. Ezért elrendelték, hogy ezeket a részeket, vagyis a szárnyat és a farokrészt kell megerősíteni, hiszen látható volt, hogy itt érte a legtöbb talált a gépeket.
Ekkor avatkozott közbe Wald Ábrahám, és azt mondta, hogy ennek éppen az ellenkezője a helyes lépés: ahol a visszatérő gépeken lyukak vannak, oda NEM kell páncél. Miért is? Azért, mert a lyukak nem a sérülések mindegyikét mutatják, csak azokat, amelyeket a gépek túléltek. Az igazi választ Wald szerint azokon a gépeken kell keresni, amik nem tértek vissza a támaszpontokra, hiszen azok olyan találatokat kaptak, amelyek következtében lezuhantak, Mivel azonban azokat nem tudják megvizsgálni, ezért csak következtetni lehet arra, hogy ahol nincs lyuk a visszatért gépeken, ott vannak azok a helyek, amelyek a legveszélyesebbek a gépek számára.
Wald Ábrahám javaslata alapján a páncélzatot végül oda tették, ahol a legkevesebb találati hely volt a gépeken. Onnantól kezdve lényegesen több gép tért vissza a bevetésről.
Innen kapta a nevét a túlélési torzítás: nem csak azt a példát kell nézni, amelyik sikeres volt a küldetésben, hanem sokszor hasznosabb abból kiindulni, amelyik elbukott. A döntésünket ugyanis könnyen torzítja az a kép, amelyet a túlélő, más néven sikeres szereplők példáján keresztül látunk.
Hogyan jön mindez a jó és rossz példa alapján történő tanuláshoz? Hogyan támogathat ez abban bennünket, hogy sikeresek legyünk? A válasz nagyon egyszerű: nem szabad csak azok példáját tanulmányozni, akik sikerrel jártak, még akkor sem, ha az ő történeteik lényegesen látványosabbak és gyakrabban jönnek velünk szembe a mindennapok során.
A legjobb módszer, ha a jó példákat összevetjük a kudarcot vallott esetekkel, és sokszor az utóbbiból lehet a legtöbbet tanulni. Vagyis ha vonzó számunkra egy nulláról sikeressé vált start-up cég története és hasonló sikerekre vágyunk, akkor először nézzük meg azt a sok ezer hasonló céget, amely elbukott. Viszgáljuk meg, hogy hol vannak azok a gyenge pontok, amelyek már megakadályozzák a terveinket abban, hogy sikerre vigyenek bennünket. A háborús repülőgépek mintájára pedig erősítsük meg azokat a pontokat, amelyek stabilitása nélkül kudarcra vagyunk ítélve!
Más szóval jobban megéri más kudarcból tanulni, mint más sikereiből. És persze hasznos a sikeres emberek tanácsait meghallgatni, de sokszor még inkább megéri azoknak a történeteit tanulmányozni, akik nem lettek sikeresek. Ez megakadályozhat bennünket abban, hogy az ő útjukra lépjünk.
Ha érdekel a téma, akkor a túlélési torzítás működéséhez hasonló téma a "Megerősítő torzítás", amiről ITT olvashatsz részletesebb.
Ez a blog is azért jött létre, hogy a kommunikációs elemeket és a ránk ható jelenségeket működés közben mutassa be az olvasóknak. Cél, hogy ezek felismerésével és/vagy alkalmazásával az élet könnyebb, az emberi kapcsolatok pedig érthetőbbek, egyenesebbek és sikeresebbek legyenek. Vagyis érezzük jobban magunkat, érjük el a céljainkat és legyen körülöttünk kicsivel szebb hely ez a világ!
Ha szeretnél többet olvasni a meggyőző kommunikációs technikákról és az azok mögötti okokról, akkor olvasd el a blogot. Ha tetszettek a cikkek, akkor adj egy Like-ot és kövess a Facebook oldalon!
