Az agyunk számára nem mindig egyértelmű, hogy valami milyen csoportba tartozik. Például pontosan mi olcsó és mi drága? Ha pontosan ugyanazt a terméket valahol olcsóbban látjuk, akkor nyilván az olcsóbbat vesszük meg. De mi a helyzet, ha nem egészen ugyanaz minden, és nem egyértelmű, hogy mit hasonlítunk mivel?

Tegyük fel, hogy van 3 különböző kiszerelésű parfümünk. A tartalma és a csomagolása ugyanaz, csak a bennük lévő mennyiség emelkedik:  A, B és C.

Sok üzlet alkalmazza az „arany középút” elvét: ha egyből a legdrágábbat (C üveg) ajánlják, azt sokan elvből nem vennék meg. Ha viszont az eladni kívánt termék mellé tesznek egy még nagyobbat (D), akkor máris komoly esély van rá, hogy a C üveget többen választják majd, hiszen máris nem az a legdrágább. Amit el szeretnének adni, az általában a sor közepén szerepel, de semmiképp sem az első helyen. Gondolatban ugyanis a vevők a legolcsóbbal kezdik, és ahhoz hasonlítják a többit. Meg akarják azonban tartani magukban az illúziót a vásárlók, hogy ők nem költenek sokat, és ezért nem fogják a legdrágábbat választani. Az utána következőt viszont valószínűleg IGEN! Ha pedig a példánál maradva a C-hez egy kis termékmintát is adnak, akkor még nagyobb les az esélye, hogy nem csak megveszik azt, de a vevők abban a hitben távoznak az üzletből, hogy szuper üzletet kötöttek!

Az emberek legtöbbször szeretik a középutat választani, és mindenképpen szeretnek nyerni! Az illúzió nagy úr, és a tények a legnagyobb ellenségei. Hiszen attól, hogy valami jobban megéri, mint a legdrágább termék, még egyáltalán nem biztos, hogy nekünk szükségünk van rá!