Zeigarnik-hatás a hatékony tanulásért
"Addig innen fel nem állunk, amíg ezt meg nem tanuljuk!" Ismerős mondat a tanulóasztal mellől, ugye? De mi van akkor, ha éppen az kell a hatékony tanuláshoz, hogy ne érjünk egyből a végére a tanulandónak? Lehet jobb módszer az, amikor megszakítjuk a tanulási folyamatot és másra koncentrálunk?
Aktuális kérdések ezek, mert elkezdődött az iskola, a szülők nagyobb, a gyerekek lényegesen kisebb örömére. Ezzel együtt elkezdődött annak a latolgatása is, hogy hogyan szervezzük a tanulást, hogy jobb jegyeket szerezhessenek a gyerekek, de lehetőség szerint az ezzel járó stressz szintjét se emeljük az egekig.
Mert a tanulás bizony sok stresszt okozhat, és sokszor még azt sem érjük el vele, hogy a tananyag jól beépüljön a gyerek fejébe. Mert mi is a szokványos menetrend?
Átnézzük a tanulandó anyagot, beszélünk róla, értelmezzük, majd amikor már azt hisszük, hogy kész vagyunk, akkor kiderül, hogy a gyerek bizony már el is felejtette azt, amit az elmúlt órákban tanult. Ekkor jön a szülő részéről a kétségbeesés, és bizony sokszor elhangoznak olyan szavak, amik még inkább aláássák a gyereknek azt a hitét, hogy képes lesz valaha megtanulni ezt az anyagot, vagy bármi mást az életben.
Néhány módszert egészen biztosan megéri kipróbálni, hogy a fenti helyzetek számát csökkentsük, és ne áldozzuk fel se a gyerek motivációját, se a saját idegrendszerünket, és lehetőség szerint a tanulást se utáltassuk meg a gyerekünkkel. Inkább ismerjük meg alaposabban a Zeigarnik-hatást, és nézzük meg, hogy hogyan tudjuk ennek elemeit hasznosítani!
Bluma Zeigarnik a XX. század elején született pszichológus volt. Egyszer egy étteremben azt figyelte meg, hogy a pincérek milyen jól emlékeznek a rendelésekre - egy ideig. Aztán, miután már a vendég rendezte a számlát, már hirtelen sokkal kevesebb információt képesek felidézni a rendelésekkel kapcsolatban. Zeigarnikot elgondolkoztatta ez a megfigyelése, és vizsgálni kezdte a jelenség mögötti lehetséges okokat. Végül arra jutott, hogy a befejezetlen dolgokra jobban emlékszünk, mint a befejezettekre. Ezt a jelenséget nevezték el később róla, így lett Zeigarnik-hatás a neve annak, hogy ha egy idő után félbehagyjuk egy tantárgy tanulását és teljesen más dologgal kezdünk el foglalkozni, akkor mikor visszatérünk az eredetihez, akkor JOBBAN FOGUNK EMLÉKEZNI az tananyagra, TÖBB RÉSZLET MARAD MEG A FEJÜNKBEN, mintha egyhuzamban tanultuk volna.
Ugye egyértelmű, hogy hogyan jön mindez a hatékony tanuláshoz? Érdemes megszakítani a tanulást egy adott tantárgyból, és másra, akár egy másik tantárgyra koncentrálni egy ideig, majd utána újra visszatérni az előzőhöz. Elsőre talán azt hinnénk, hogy egyrészt ez időigényes, másrészt pedig csak összezavarja a gyereket, ha két tárgyra kell egymás után koncentrálnia. A tapasztalat azonban az ellenkezőjét mutatja: az eredeti tantárgyhoz való visszatéréskor a gyerek agya friss lesz, és jól fog emlékezni az első szakaszban tanultakra. Vagyis egy adott tárgy tanulása után nem kell feltétlenül pihennünk, mert az agyunk attól is felfrissül, ha valami mást tanulunk.
Azon kívül, hogy frissebb lesz az agyunk, még lényegesen több információra is fog emlékezni, mintha végig csak az eredeti tárgyra koncentráltunk volna.
Vegyünk egy példát: van 1,5 óránk, hogy a gyerekkel megtanuljunk egy anyagot. Két lehetőségünk van: vagy a 1,5 órából közel 1 órát azzal töltünk, hogy a gyerek figyelmét próbáljuk a tárgyon tartani, magunkat pedig arra tréningeljük, hogy ne mondjunk nagyon demotiváló szavakat. Vagy fél óra után előveszünk egy másik tantárgyat, vagy házi feladatot, arra koncentráltatjuk a gyereket, majd fél óra lejártával visszatérünk az előzőre, és a maradék 30 percben átismételjük, és befejezzük a tanulást.
Mindkét esetben 1,5 órát fogunk tanulással tölteni. De az első esetben alacsonyabb tudásszintet érünk el, sokkal több energia ráfordítással, míg a másodikban épp fordítva. A Zeigarnik módszert követve építhetünk arra, hogy mivel a tanulás folyamata félbeszakadt, ezért a tanuló a visszatérés szakaszában jobba fog emlékezni az elején tanultakra. Ráadásul mindezzel kevesebb feszültség jár mind a gyerek, mind a saját oldalunkon egyaránt, és nem utolsó sorban még a középső fél órában a többi házi feladat is elkészül.
Persze legyünk őszinték: nincs biztos recept, ha olyan nehéz célt tűzünk ki magunk elé, mint a hatékony, stresszmentes tanulás. Viszont ha már ez a célunk, akkor nem árt komolyabb szakmai anyagokat és módszereket is megismernünk, mert ezek segítségével könnyebben célt érhetünk.
Hatékony tanulást minden gyereknek és minden szülőnek az új tanévre!
Ez a blog is azért jött létre, hogy a kommunikációs elemeket működés közben mutassa be az olvasóknak. Cél, hogy ezek felismerésével és/vagy alkalmazásával az élet könnyebb, az emberi kapcsolatok pedig érthetőbbek, egyenesebbek és sikeresebbek legyenek. Vagyis érezzük jobban magunkat, érjük el a céljainkat és legyen körülöttünk kicsivel szebb hely ez a világ!
Ha szeretnél többet olvasni a meggyőző kommunikációs technikákról és az azok mögötti okokról, akkor olvasd el a blogot. Ha tetszettek a cikkek, akkor adj egy Like-ot és kövess a Facebook oldalon!
