Az ismétlés fontosságára rég rájött már az emberiség. Ezt tekintjük a tudás édesanyjának, mert ezzel stabilizáljuk a tudást, hogy bizonyos információk megmaradjanak a fejekben. Erről szól a szögelés technikai is. A lényeg, hogy szó szerint ugyanaz hangozzon el többször.

Íme egy szemléletes példa az Ókorból a szögelési módszer hatékonyságáról:

Az időszámításunk előtti III. században Marcus Porcius Cato minden egyes beszédét szó szerint ugyanúgy fejezte be: „Szerintem pedig Karthágót meg kell semmisíteni!”. Ez a mondat olyanná vált a szónoklatai végén, mint a pont a mondatok zárásául. És hogy mit ért el vele Cato? A történészek szerint ezeknek a szavaknak a folyamatos szereplése komoly szerepet játszott abban, hogy a Római Birodalom elindította a 3. pun háborút Karthágó ellen.

Modern példák lehetnek a reklámszlogenek. Rövidek, ráadásul rímelnek is, így bebújik a fülünkbe, és azon keresztül az agyunkba is. Az emberek késztetést éreznek, hogy akár hangosan is ismételgessék őket. Ne feledjük: ami rímel, az hihetőbbnek tűnik és emlékezetesebb marad!

A jelenséget már az ókori retorikában is alkalmazták. Ma úgy mondjuk, hogy lyukat beszélni valakinek a hasába. Latin neve is ezt jelenti: Argumentum ad nauseam, vagyis a tengeribetegségig, a hányingerig ismétlés módszere. 

A kommunikációban ezt gyakran szögelési technikának is szokták nevezni: többször el kell hangoznia az adott információnak ahhoz, hogy kellően stabil legyen – még hatékonyabb, ha szó szerint minden alkalommal ugyanúgy hangzik el az üzenet. Épp, mint amikor ugyanarra a szögre többször is rá kell ütni, ha azt szeretnénk, hogy masszívan megmaradjon a fában. A lényeg, hogy szó szerint ugyanaz hangozzon el többször.

Mindennek a hatása pedig nagyon egyszerű: ha ugyanazt a szlogent vagy szókapcsolatot többször halljuk, akkor annál inkább természetesnek vesszük, hogy érdemes megvenni az általa reklámozott terméket.

Egy egyszerű érvelési kommunikációban is eredményesek lehetünk ezzel. Csak ismételgessük azt a mondatot vagy szókapcsolatot, amit szeretnénk, ha a másik is gondolna. A lényeg, hogy szó szerint ugyanaz hangozzon el többször.

Íme két példa a módszer alkalmazására, avagy hogyan szögeljük be a lényeget a másik emlékezetébe és milyen hibákat érdemes elkerülni közben?!

JÓ PÉLDA

Ha például szeretnénk valami újat a lakásba, de erről még meg kell győznünk a párunkat, akkor vegyük bele minél több mondatunkba a következőket: "Új konyhabútort kell vennünk!" vagy "Új tv-re van szükségünk!" Aztán már csak ismételgetni kell ezeket a beszélgetés további részein. Meg fogunk lepődni, hogy milyen gyors sikert érünk el ezzel!

ROSSZ PÉLDA

És következzen egy hibás példa is, amivel épp a kívánt hatás ellentétét érjük el. Ha a gyerekünknek úgy kezdjük a mondandónkat, hogy "Elmondtam már százszor, de te nem figyelsz rá!", akkor készüljünk fel, hogy itt is hatékonyan fog működni a szögelés. Csakhogy ezzel nem azt fogjuk a gyerekünk fejébe verni, hogy mit kell csinálni, hanem azt, hogy ő nem figyel ránk. Ezzel pedig éppen a problémát konzerváljuk, és még annyira sem fog ránk figyelni, mint korábban.

Ügyeljünk a szavainkra és semmilyen körülmények között ne becsüljük le azok erejét!

A szögelés nem túl komplikált, de nem is túl elegáns módszer. Viszont annyira hatékony, hogy kár lenne említés nélkül elmennünk mellette. Nem mellékes az a szempont sem, hogy ha mi alkalmazzuk, akkor velünk szemben is alkalmazhatják. És akkor kell igazán résen lennünk, hogy tisztában legyünk a működésével!

Ebben a cikkben például összesen ötször szerepel a lényegi mondat, így remélhetőleg, a módszert sikeresen szemléltettem a gyakorlatban is: A lényeg, hogy szó szerint ugyanaz hangozzon el többször!