Általában a beszélgetések legeleje és legvége hagy nagyobb nyomot bennünk. Vagyis ha szeretnénk valami pozitív üzenetet eljuttatni a másikhoz, vagy van olyan információ, amire mindenképp szeretnénk, hogy a másik fél emlékezzen rá, akkor érdemes az első és utolsó mondatok közül választanunk. A legjobb üzenet mindig a dicséret: megszépíti annak a napját, aki kapja, és azét is, aki adja.

Tegyünk egy próbát egy dicsérettel. A beszélgetés elején vagy a búcsúzásnál ejtsünk egy mondatot arról, amit meg szeretnénk dicsérni a másikban. Ez lehet a másik egy ruhadarabja, a haja, de akár csak maga a tény is, hogy jó volt összefutni vele. Ha elköszönés előtt ez az utolsó mondatunk, akkor arra biztosan sokáig emlékezni fog.

Még az is lehetséges, hogy jobban emlékszik majd erre az egy mondatra, mint az egész beszélgetés tartalmára!

És most képzeljük el mindezt bármilyen információval! A szabály egyszerű: ha szeretnénk, hogy rögzüljön a másikban, akkor vagy a beszélgetés legelején, vagy a legvégén a helye!

Diogenésztől maradt ránk a következő igazság: "Azért van két fülünk és egy szánk, hogy kétszer annyit hallgassunk, mint beszéljünk.”

Vagyis ha szeretnénk felkelteni bárkinek a szimpátiáját, akkor kérdezzük őt meg bármiről, majd türelmesen hallgassuk végig a válaszát.

Sokan vagyunk, akik akár órákig tudnak beszélni bármiről. Tegyük a szívünkre a kezünket és valljuk be, hogy ilyenkor főleg magukról beszélünk.

Kérdés viszont, hogy mindez mit ad nekünk? Tudunk meg új dolgot és tanulunk bármit? Jobbak vagy többek leszünk tőle?

A válasz egyértelműen NEM. Ami velünk történt, azt már úgyis tudjuk. Erről beszélve nem válunk se jobbá, se sikeresebbé. Szimpatikusabbá pedig pláne nem, inkább csak önzőnek és unalmasnak, extrém esetben energiavámpírnak fognak bennünket tartani.

Szóval ne azért hallgassuk meg a másikat, mert az úgy udvarias. Inkább azért hallgassunk meg másokat, mert azzal lehetőséget adunk magunknak, hogy tanuljunk, empátiát gyakoroljunk és akár még barátokat is szerezzünk.

De nem csak ez a pozitívuma annak, ha valaki érdeklődik a másik iránt: a népszerű emberek egyik közös jellemvonása, hogy nem beszélnek annyit magukról, inkább nyitottan állnak a többiekhez és őszintén érdeklődnek irántuk.

Hasznos és könnyű módszer, mégsem sikerül sok embernek. Pedig ezt követve szimpatikusabbak és népszerűbbek leszünk, és esélyt is adunk magunknak, hogy olyat halljunk, amit még nem tudtunk.

Egyszerű és nagyon hasznos tanács tehát Diogenészé. Hallgassunk többet, mint amennyit beszélünk! És hogy mi lesz az eredménye? Javulnak a kapcsolataink, jobban megértjük magunkat a párunkkal, közelebb kerülünk a gyermekeinkhez, mélyülnek a barátságaink. Megismerünk új embereket, akiktől tanulhatunk valami új és hasznos dolgot. Vagyis olyan pozitívumokhoz juttatjuk így magunkat, hogy igaz lesz a mondás: hallgatni arany! 

Ha a miénkkel ellenkező véleménnyel találkozunk, általában egyből elkezdjük a saját érveinket mondani. Ezzel a viselkedéssel feszültséget okozunk magunkban és a másikban is. Mi támadunk, ő védekezik. Márpedig ez nem jó alap a meggyőzésre. Vagyis legtöbbször ez nem vezet sehova.

Kényes a helyzet, ezért ha bárkinek ellent kell mondanunk, akkor nagyon komoly odafigyelés szükséges a kommunikációban. Ilyen helyzetekben érdemes a MÁV érvelési szabályai alapján kommunikálni, ami az alábbi lépésekből áll:

1. Megért: biztosítsuk arról a beszélgetőpartnerünket, hogy megértjük ők, elfogadjuk a véleményét és az aggályait is. FONTOS! Hittel vagy más komoly meggyőződéssel soha nem vitatkozunk direktben!
2. Átvezet: emeljük ki, hogy ezek nehéz kérdések, éppen ezért érdemes más álláspontokat is meghallgatni.
3. Valós érvek, viszontérvelés: itt indíthatjuk el az igazi érvelést.

 Háttér: az empatikus hozzáállás mindig segít, hogy a nehezebb helyzeteket is jól kezeljük. Akinek azt mondjuk, hogy megértjük, annak ezt az üzenetet küldjük a tudatalattijának: „nem kényszerítek rád semmit”, "szánok rád elég időt és figyelmet". Ezzel felszabadítjuk a kényszerítésből, nyitottá tesszük az érveink meghallgatására. Megszerezzük a szimpátiáját és magunk mellé állítjuk.

Meg fogjuk látni, hogy a fenti két lépés beiktatása után sokkal fogékonyabb lesz az érveinkre a harmadik lépésben. Így végre felülhetünk a meggyőzés vonatára! :-)

A meggyőzésről és a hatékony kommunikációról már sokféle szabályt leírt a szakirodalom. A „hogyan?” kérdésre azonban nehezebb konkrét válaszokat találni. Különösen akkor, ha mi nem szeretnénk drága tréningekre benevezni.

Ennek a blognak ezért éppen az a célja, hogy SAJÁT TAPASZTALATOK ALAPJÁN hasznos gyakorlati kommunikációs módszereket adjon át az olvasóknak. TABUK NÉLKÜL alapozunk emberi tulajdonságokra, viselkedési formákra, szakirodalomra és sokszor talán még az emberi gyarlóságokra is.

Szeretnénk segítséget nyújtani az olvasónak mindenben, ami a hatékony kommunikációhoz tartozik: 

♠ Hogyan keltsd fel mások érdeklődősét magad iránt és hogyan tartsd meg azt?

♣ Hogyan kelts szimpátiát?

♥ Hogyan győzz meg másokat?

♦ Mivel érdemes érvelni? 

A jó kommunikáció hatása visszaszáll ránk: javítja a közérzetünket, kevesebb feszültséggel találkozunk a kapcsolatainkban, és talán ezek hatására elégedettebbé is tesz bennünket.

Őszintén hisszük, hogy jó kommunikációval szebb hely lehet ez a világ! :-)